A TŰZBESZÉD 
      MAHÁVAGGA I. 21.]
    Amikor a Magasztos elegendőnek látta az  Uruvélában töltött időt, tovább vándorolt Gajászísza felé, nagyszámú szerzetes  kíséretében. Ezer szerzetes kísérte, akik előzőleg mindannyian remeték voltak.  Ott Gajá város mellett, a Gajászísza hegyen tartózkodott a Magasztos az ezer  szerzetes társaságában. Ekkor a Magasztos így beszélt a szerzetesekhez: 
        - Minden lángban áll, szerzetesek. Mi minden  áll lángban szerzetesek? 
        Lángban áll a szem, szerzetesek. Lángban  állnak a jelenségek, lángban áll a látás, lángban állnak a látványok, lángban  állnak a látványok okozta érzések, akár kellemesek, akár fájdalmasak, akár sem  kellemesek, sem fájdalmasak. Mi gyújtotta lángra? A szenvedély tüze, a harag  tüze, a balgaság tüze gyújtotta lángra; a születés, az öregség, a halál, a  bánat, a fájdalom, a szenvedés, a szomorúság, a gyötrelem gyújtotta lángra,  mondom nektek. 
        Lángban áll a fül szerzetesek. Lángban állnak  a hangok, lángban áll a hallás, lángban állnak a hallomások. Lángban állnak a  hallomások okozta érzések, akár kellemesek, akár fájdalmasak, akár sem  kellemesek, sem fájdalmasak. Mi gyújtotta lángra? A szenvedély tüze, a harag  tüze, a balgaság tüze gyújtotta lángra; a születés, az öregség, a halál, a  bánat, a fájdalom, a szenvedés, a szomorúság, a gyötrelem gyújtotta lángra, mondom  nektek. 
        Lángban áll az orr, szerzetesek. Lángban  állnak a szagok, lángban áll a szaglás, lángban állnak az illatok, lángban  állnak az illatok okozta érzések, akár kellemesek, akár fájdalmasak, akár sem  kellemesek, sem fájdalmasak. Mi gyújtotta lángra? A szenvedély tüze, a harag  tüze, a balgaság tüze gyújtotta lángra; a születés, az öregség, a halál, a  bánat, a fájdalom, a szenvedés, a szomorúság, a gyötrelem gyújtotta lángra,  mondom nektek. 
        Lángban áll a nyelv, szerzetesek. Lángban  állnak az ízek, lángban áll az ízlelés, lángban állnak az ízlelés okozta  érzések, akár kellemesek, akár fájdalmasak, akár sem kellemesek, sem  fájdalmasak. Mi gyújtotta lángra? A szenvedély tüze, a harag tüze, a balgaság  tüze gyújtotta lángra; a születés, az öregség, a halál, a bánat, a fájdalom, a  szenvedés, a szomorúság, a gyötrelem gyújtotta lángra, mondom nektek. 
        Lángban áll a test, szerzetesek. Lángban  állnak a tárgyak, lángban áll az érintés, lángban állnak az érintkezések,  lángban állnak az érintkezések okozta érzések, akár kellemesek, akár  fájdalmasak, akár sem kellemesek, sem fájdalmasak. Mi gyújtotta lángra? A  szenvedély tüze, a harag tüze, a balgaság tüze gyújtotta lángra; a születés, az  öregség, a halál, a bánat, a fájdalom, a szenvedés, a szomorúság, a gyötrelem  gyújtotta lángra, mondom nektek. 
        Lángban áll az értelem, szerzetesek. Lángban  állnak az igazságok, lángban áll a gondolkozás, lángban állnak a gondolatok,  lángban állnak a gondolatok okozta érzések, akár kellemesek, akár fájdalmasak,  akár sem kellemesek, sem fájdalmasak. Mi gyújtotta lángra? A szenvedély tüze, a  harag tüze, a balgaság tüze gyújtotta lángra; a születés, az öregség, a halál,  a bánat, a fájdalom, a szenvedés, a szomorúság, a gyötrelem gyújtotta lángra,  mondom nektek. 
        Ha egy okos, nemes tanítvány ezt belátja,  akkor elfordul a szemtől, elfordul a jelenségtől, elfordul a látástól, elfordul  a látványoktól, elfordul a látványok okozta érzésektől, akár kellemesek, akár  fájdalmasak, akár sem kellemesek, sem fájdalmasak. 
        Elfordul a  fültől is, elfordul a hangoktól, elfordul a hallástól [...]. 
        Elfordul az  orrtól is, elfordul a szagoktól, elfordul a szaglástól [...]. 
        Elfordul a nyelvtől is, elfordul az ízektől,  elfordul az ízleléstől [...]. 
        Elfordul a testtől is, elfordul a tárgyaktól,  elfordul az érintéstől [...]. 
        Elfordul az értelemtől  is, elfordul az igazságoktól, elfordul a gondolkozástól, elfordul a gondolatoktól  [...]. 
        Ha mindezektől elfordult, eléri a  vágytalanságot. A vágytalanság révén megszabadul. Ha megszabadult, tudatára  ébred: “Megszabadultam”, s felismeri, hogy megszűntek a születések, elérte a  tökéletességet, cselekvését befejezte, nincs többé köze az élethez.       
          |